Dóra mesélte: sófalvi nagymamája annakidején, lánykorában Kolozsváron szolgált, módos zsidó családnál, náluk tanulta meg készíteni a sóletet. Keresztényként számon tartotta a húshagyókeddet, férjes asszonyként később ő ezen a napon rendszeresen sóletet készített – ha volt, libanyakból, s ha nem, füstös csülökből.

Nincsenek címkék

Anyu – azaz „Drágos Mimi Szigetről”, ahogy barátai ismerték.
Mimi legjobb barátnője, Loretta, zsidó lány volt. Annakidején Mármarosszigeten erős zsidó közösség élt, nagyanyánk családneve pedig elárulja, hogy ő viszont (részben) román származású volt, bár otthon magyarul beszéltek, ez volt a közös nyelv.
A lányok 15 éves korukig egy osztályba jártak, akkor Eta (ahogy a család és a barátok hívták becézve) szüleivel kivándorolt Amerikába. A barátság, levelezés halálukig tartott.
A lányok annakidején bejáratosak voltak egymás családjához, Mimi Etáéknál tanulta a hremzli receptjét.

Hozzávalók:

6-8 közepes méretű krumpli
3-4 tojás
só, bors

A krumplit lehet nyersen is használni, de volt úgy, hogy anyu a felét megfőzte. Aprólyukú reszelőn lereszelte, szűrőben kicsit leengedte a levét, majd belekevert annyi nyers tojást, amennyitől a massza sütéskor várhatóan összeállt. Sózta, borsozta. Kanállal forró olajba kiszaggatta, félcentisre lapította, a pogácsákat mindkét oldalukon megsütötte.

Én is készítem, családom kedvence (főleg a hölgytagoké). Lányom a forró hremzlire hideg tejfelt ken, tetejét picit megsózza. Anyu annakidején, nagyvonalú, spontán természet lévén, a hirtelen betoppanó vendégeket is képes volt megkínálni ezzel az egyszerű, házias, de nagyon finom, „magát etető” étellel. Egy alkalommal Szászföldön felnövekedett román lányt kínált meg vele, aki hirtelen támadt ötlettel kristálycukrot szórt a hremzli tetejére.

Balogh Katitól

Nincsenek címkék